Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kultúra, történelem, érdekességek

2010.04.27

SZINGAPÚR


Szingapúr az egyik leggyorsabban fejlõdõ és leggazdagabb ázsiai ország. A beton-, üveg- és acélrengeteg remekül ötvözi a csúcstechnológiát és az ázsiai kultúrát. Nagyon érdekes kirándulást tehetünk a kínai negyedbe, az arab városrészbe vagy Kis-Indiába.
Szingapúr magából a Szingapúr szigetbõl és 58 kisebb szigetbõl áll. A városállam több mint fele beépített terület. A központi üzleti negyed a sziget déli részén található, a nyugati felén pedig ipari területek vannak. Keleten régebbi lakónegyedeket, gyönyörû tengerparti strandokat láthatunk, repülõnk is ezen a részen landol. A város azonban annyira gyorsan fejlõdik, hogy elképzelhetõ, hogy két hét múlva már mindent máshol találunk.

 

Történelem:
A maláj legenda szerint egy szumátriai herceg találkozott véletlenül egy oroszlánnal - amely jó óment jelentett - egy Temasek nevû helyen, aki arra kérte õt, hogy alapítsa meg Szingapúrt, azaz Oroszlán Várost. Senkit sem zavar az, hogy oroszlánok soha nem éltek Szingapúrban (sokkal valószínûbb, hogy a herceg egy tigrissel találkozott). A térség jelentéktelen kereskedelmi hely volt a hatalmas szumátriai Srivijaya birodalom számára, késõbb a jávai Majapahit birodalom vazallus államává vált a 13. század közepén. Szingapúr csendes terület maradt volna, ha nem történik meg Sir Stanford Raffles intervenciója 1819-ben. Az angolok elõször a Malacca Szorosokban létesítettek bázist a 18. században, amikor a Kelet-indiai Társaság létrehozta azt, a Kínából Indiába tartó kereskedelmi vonalak biztosítására és védelmére. A holland expanzió újabb feléledésétõl tartva - amely domináns szerepet játszott az európai kereskedelmi hatalmak sorában majdnem 200 évig - Raffles a megnövelt brit jelenlét mellett érvelt, amit azonnal biztosítottak számára. Gyámsága alatt Szingapúr kétségbeejtõ híre - mint bûzös, betegségekkel sújtott kolónia - rövidesen feledésbe merült. Vámmentes kikötõje bevándorlók ezreit vonzota ide, akik virágzó kolóniát hoztak létre egy katonai és haditengerészeti bázis szomszédságában.
Szingapúr szakadatlan növekedése a 20. században is folytatódott. Azonban a II. Világháború kitörése jelentõsen megcsorbította a brit hatalmat. Vereséget szenvedtek, amikor Japán 1941-ben elfoglalta a kolóniát. A briteket azonban örömmel üdvözölték Japán veresége után 1945-ben, de jogukat az irányításra többé már nem biztosították.
Az 1950-es évekre a virágzó nacionalizmus számos politikai párt születését eredményezte, így Szingapúr lassan az autonómia irányába haladt. A Népi Akciópárt, a Cambridge-ben tanult Lee Kuan Yew vezetése alatt megnyerte a választásokat 1959-ben. Lee lett a miniszterelnök és pozícióját megtartotta a következõ 31 évben. 1963-ban Szingapúr szövetséget kötött Malayaval (napjainkban Malajzia), de 1965-ben a fiatal föderáció romokban hevert. Rövidesen Szingapúr függetlenné vált és újból a térség gazdasági sikertörténetévé vált. A pragmatikus és okos Lee egy olyan kormányzást valósított meg, amely kiállt a modernizáció és a politikai ellenzék elnyomása mellett. Lee Kuan Yew 1990-ben lemondott, mint miniszterelnök és Goh Chok Tong - a konzultációra és liberalizmusra inkább hajló vezetõ - vette át a hatalmat.

 

Fõbb látnivalók:
A központban mindenhol Sir Stanford Rafles keze nyoma látható. A legszebb, ebbõl a korból származó épületek: az Empress Place Building, ami múzeumnak, antik galériának és étteremnek is helyet ad, a Rafles Hotel, a Szent András Katedrális és a Padang. A kínai városrész építészeti emlékei sajnos nem maradtak fenn, de az itt élõ kínaiaknak köszönhetõen a kínai kultúra és hagyományok magmaradtak, így ez a terület a város kulturális központja és egyben legnyüzsgõbb része is. A Thian Hock Keng templomot feltétlenül látogassuk meg. Az "arab utca" a város muzulmán központja. A legnagyobb mecset a Szultán mecset, viszont a legszebb, a Malabar Muslim Jama-ath mecset. Nagyon jóízû helyi specialitásokat ehetünk a Bussorah utcában.
Kis-India remek bevásárlási lehetõségekkel, gyönyörû templomokkal és egy hihetetlen fûszerpiaccal várja a látogatókat.
A Jurong városrész ipari központ, ennek ellenére mégis rengeteg turistát vonz. Ennek oka, hogy itt található a Haw par Villa (a kínai mitológiát bemutató tematikus park), a fantasztikus Jurong Madárpark a Kínai és Japán Kert és a Szingapúri Tudományos Központ is.

 


Szingapúr független ország, városállam Ázsia délkeleti részén. Az ország főszigetét északról a 900 méter ... 1,5 km széles Johori-szoros választja el Malajziától, vagyis a Maláj-félszigettől. A sziget déli részét a Malaka-szoros hullámai mossák, amelyben közel 60 kis sziget áll szingapúri fennhatóság alatt. Ez a szoros emellett Indonézia felségvizeinek határa is. Az állam nevét a szanszkrit, simha, vagyis oroszlán és a szintén szanszkrit, pura, azaz város szavakból kapta.

 

Természeti adottságok:

A Szingapúri köztársaság éghajlata trópusi és nagyon csapadékos. Az átlagos napi hőmérséklet 27 és 30 °C között mozog. Az átlagos évi hőmérséklet 28-30 °C. A tenger egész évben 27-29 °C-os. Gyakoriak az esők trópusi záporok, zivatarok formájában. Itt eléggé magas a páratartalom. Annak köszönhetően, hogy itt állandóan meleg és párás időjárás van, a növények nagyobb méreteket tudnak elérni, mint máshol.

Gazdaság:

Szingapúrt, mint brit gyarmat alapították 1819-ben. 1963-ban a Malajziai Föderáció tagja lett, de két évre rá független állam lett. Szingapúr folyamatosan kezdett az egyik legjobban működő állammá válni, erős nemzetközi-üzleti kapcsolatokkal (a kikötője a legterhelhetőbb világszerte, ami a tonnasúlyt illeti). Az egy főre eső GDP mutató Szingapúrban a nyugat-európai országokéval vált egyenértékűvé. A gazdasága az exporton, és részlegesen az elektronikai kellékek előállításán nyugszik.


Kultúra:

Szingapúr („Oroszlán város”) egészen 1959 fontos angliai kikötő és üzleti központ volt. Az ázsiai gazdasági „tigrisek” közül Szingapúr ma már tele van építve felhőkarcolókkal és kínaiak, malajziaiak, indiaiak és más ázsiai nemzetek kozmopolita keveréke által lakott. Szingapúrban sikerült az, amiről máshol a kommunisták csak álmodni tudtak – a kormány példásan viselkedik a polgárokkal és magas életszínvonalat nyújt nekik, de a másik oldalon totalitárius előírásokat vezet be, amelyek például szabályozzák a haj hosszát, az úton való átkelést a kijelölt átjárókon kívül, vagy a rágózást és a dohányzást a nyilvános helyeken.
Szingapúr jellemzői a kulturális sokszínűségből erednek. Az emigránsok a múltban behozták Malajzia, Kína, India és Európa jellegzetességeit, amelyek aztán egymással keveredtek. A modern város mögött még mindig láthatóak az etnikai áramlatok. Minden egyes faj vívmányai, amelyeket Sir Stamford Raffles írt alá, még érvényben vannak, habár a szingapúriak nagy része úgy viselkedik, mint szingapúri állampolgár, fajra vagy kultúrára való tekintet nélkül. Mindegyiknek megvan a saját karaktere. A mai napig megfigyelhetjük a kínai utcákat és kis Indiát is a Seragoon Roadon keresztül, amelynek még ma is megvan a sajátos furcsa hangulata. Megtalálhatóak itt a brit gyarmatosítás jegyei is, amelyeket a neoklasszikus épületeken lehet látni a város körül. Minden nemzetiségi csoportnak megvan a jellemző hite, és egész évben különböző fesztiválokat rendeznek, amelyeknek speciális jelentésük van. Természetesen ezek a fesztiválok mindig egy megadott nemzetiségnek szólnak, de mindenki számára örömet okoznak.


Érdekességek:

Golf: Szingapúr ismert a golfpályáiról, amelyeken a szabadságukat is el szokták tölteni az emberek. Főleg vállalkozók keresik fel, akik üzlet után utaznak ide, de a helyi golfozók is látogatják. A késő esti órákig játszanak.
Pénzügyi központ: Szingapúr a 20. század 60-as éveitől Kelet-Ázsia jelentős pénzügyi központja. Nagy külföldi befektetéseket ért el, főleg az elektronikai ipar kiépítésére. A bankok és a tőzsde alkotják az ország bevételének egynegyedét.
Kínai negyed: a lakosság 78%-a kínai. A kínai üzleti negyed a hagyományos kultúrájával csalogatja a turistákat. Lehetőség van megkóstolni a kínai ételeket, vásárolni kézzel készített termékeket, és csodálni a gazdagon díszített templomokat.
Orchideák: Szingapúrban nagyon kevés a termőföld, de ennek ellenére ezek egy része az orchideatermesztésre van kijelölve. A legnagyobb cég e tekintetben a Mandai, ahol exportra termesztenek orchideákat és más dísznövényeket a legmodernebb technika segítségével. A legszebb színű és formájú orchideákat Szingapúrból Japánba, Európába, Ausztráliába és USA-ba szállítják.
Közlekedési rendszer: A gyors vasúti közlekedési rendszer naponta kb. 800 000 utast szállít. Az útvonal néhány része földalatti. Ennek a közlekedési rendszernek kellene megoldania a dugók problémáját az utcákon.
Kikötő: A szingapúri kikötőben minden évben több mint 20 000 hajó köt ki. Ez a legforgalmasabb kikötő a világon. A Perzsa-öböl országaiból a tankhajók olajat szállítanak ide, ahonnan a finomítás után exportálják azt a kelet-ázsiai országokba.


Biztonság:

Szingapúr a legbiztonságosabb turistacélpontok közé tartozik. A látogatókat a helyi szabályok lephetik meg – tilos a dohányzás a középületekben, liftekben, közlekedési eszközökön és a megállókban. Büntetve van a szemét, rágók, cigarettacsikkek szétdobálása az utcán, az után a piroson való átmenés, vagy az utca átlépése a gyalogosoknak kijelölt helyen kívül. Vandalizmusért fizikai büntetést is kiszabhatnak. Halálbüntetéssel büntetik a drogok csempészetét. A vámelőírások nem engedélyezik az erotikus áruk, húsáruk, cigaretták és fegyverek behozatalát.


Közlekedés:

Közúti közlekedés: Szingapúrból a maláj felföldre két autópálya vezet. Az első a szigetet Johor Bahru városával köti össze, a másodikat pedig „Second Link”-nek nevezik, és Szingapúr nyugati részére vezet. Malajzia és Szingapúr között nagyon jó az autóbusz-összeköttetés. Az autóbuszok általában klimatizáltak, és az árak viszonylag alacsonyak. A helyi autóbusz társaság sűrű hálózattal rendelkezik, és viszonylag elérhető.
Légi közlekedés: A nemzetközi repülőtér a modern Changi Airport. A világ legforgalmasabb repterei közé tartozik.
Hajóközlekedés: a sziget és Malajzia között gőzhajó közlekedik. Egyenes összeköttetés Indonézia fő kikötőivel nem létezik. Egyenes vonal köti össze Szingapúrt a Batam és a Bintan indonéz szigetekkel. A város fő részei (World Trade Center) és Sentosa szigete között állandó hajóösszeköttetés van. Az egyéni kirándulásokra a Szingapúr folyón helyi motorcsónakokat lehet bérelni.
Vasúti közlekedés: A sziget a maláj vasútvonal déli részének része. Naponta három vonat érkezik ide Kuala Lumpurból. A város transzportrendszere (MRT) a kombinált vonatvonalakon és a metrókon alapul.